EFOP-3.3.6-17-2017-00002
Projekt címe: Természettudományos élményközpont létrehozása Székesfehérváron
Kedvezményezett: Echo Innovációs Műhely
Konzorciumi partner: Óbudai Egyetem
Szerződött támogatási összeg: 436.123.937 Ft.
Projekt azonosító: EFOP-3.3.6-17-2017-00002
Támogatás mértéke: 100 %
A projekt befejezési dátuma: 2022.01.31.
Projekt összefoglalása:
Az Echo Innovációs Műhely és az Óbudai Egyetem konzorciumi pályázatának fő célja a közép-dunántúli iskolák számára a természettudományos élménypedagógiai programkínálat bővítése és Székesfehérváron egy Természettudományos Élményközpont kialakítása annak érdekében hogy a természettudományos tárgyak népszerűbbek legyenek, az informális és nem formális tanulási lehetőségek bővüljenek, a korszerű kísérletközpontú, élményszerű oktatás terjedjen és a természettudományos és műszaki pályák népszerűbbek legyenek. Pályázati projektünkre 32 köznevelési intézménnyel kötöttünk együttműködési megállapodást, a foglalkozások eredményességének növelését és közvetlen kapcsolódását a pedagógiai munkához a tanmenetekbe való beillesztéssel is biztosítjuk. Az élményközpont fizikailag Székesfehérváron, jól megközelíthető helyen a korábbi Technika Házában kerül kialakításra, ahol nagy hagyománya volt/van műszaki és természettudományi orientációs és ismeretterjesztő munkának, az ingatlant jelenleg is a konzorcium vezetője hasznosítja közösségi programokra. Az épületben 300 nm-nyi területen kerül kialakításra a központ: egy nagyobb oktató-előadó terem, valamint 4 kisebb tematikus labor, kapcsolódó raktár és irodai résszel. Felújításra kerül a kapcsolódó vizesblokk. Az egyidejű befogadóképességet minimum 60 főre terveztük. A program első szakaszában kidolgozásra kerül 5 témafelelős (kémia, fizika, matematika, biológia, alkalmazott természettudomány) vezetésével 35 különböző tematikus programsorozat és beszerzésre kerülnek a foglalkozásokhoz szükséges mobil és fixen telepített technikai eszközök. A projekt vállalja 8 féle foglalkozási forma (havi szakkör, foglalkozássorozat, természettudományos óra, kiscsoportos foglalkozás, versenyek, vetélkedők, műhely- és klubfoglalkozás, témanap, napközis táborok) folyamatos biztosítását az együttműködő iskoláknak, a foglalkozások megtartására külön is felkészítjük a megbízott tanárokat. Az egyes foglalkozási formákba sorolva többek közt olyan fizikai élménypedagógiai programokat dolgozunk ki, amely az atomenergia, a megújuló energiaforrások megismertetésén túl, lehetőséget teremt az univerzum titkainak fürkészésére, segít megérteni a fizika világát játékos, tudományos kísérleteken keresztül, betekintést enged a légkör tudományába. A matematikát a problémamegoldó képesség és a logikus gondolkodás fejlesztés irányából közelítjük meg élménypedagógiai programjainkkal, amelynek „Archicaching” része az építészet, az építőmérnökség, másik része a virtuális valóságban megjelenő Fejér megyei természeti és épített nevezetességeivel hozza elérhető közelségbe a 3d lézerszkennelés és a mérnöki leleményesség eredményeit. A diákok interaktivitását a lego robotépítéssel, programozási feladatokkal, versennyel is fokozzuk majd. „Vízeink védelme” programelemünkkel a felszíni vizeink védelmére, a tudatosabb vízhasználatra hívjuk fel a figyelmet vízminőségi vizsgálatokkal, tematikus térképek készítésével. Egy „Bűnügyi labort” is kialakítunk, amely a televíziós sorozatokból ismert helyszíni vizsgálatokkal, kísérletekkel látványosan, élményszerűn nyújtja a kémia világának megismerését. Kézzelfogható közelségbe hozzuk az élő és élettelen természeti környezetet a Velencei-hegység, továbbá a Keleti-Bakony és a Vértes vadregényes, sziklás erdei környezetét feldolgozó biológiai és komplex szemlélet kialakulását segítő foglalkozásainkkal. Más nézőpontból ismerhetik meg a diákok a Sóstói tanösvény élővilágát, amelyről a térinformatika (GPS, mobiltelefon és drón) segítségével is gyűjtenek majd adatokat, elemzik az élőhelyeket. Az alkalmazott tudományok területén az ipari- és gépészmérnöki, ember alkotta csodákba pillanthatnak be a diákok. Villamosmérnöki, mechatronikai eszközökkel élmények szintjén élhetik meg, hogy egy-egy ötlet kibontakoztatását, megtervezését követően hogyan állítható a fenntartható fejlődéssel összhangban az emberi haladás szolgálatába. Az élményközpont havi átlagban 430 főt von be, 28 hónapos működéssel számolva 12 ezer diákot ér majd el a projekt végére. A központ megnyitását 2018.szeptemberre tervezzük, a projekt fizikai zárása 2020. december 31.lesz. A programokat lebonyolító oktatók, pedagógusok, szakemberek bevonásával 10 alkalommal szervezünk szakmai műhelyeket, évente egy-egy konferenciát. A programot több tucat önkéntes bevonása segíti majd. A projekt során 10 alkalommal családi napot is szervezünk a természettudományos élményközpontban, amikor a tanulók mellett a szüleiket is várjuk egy-egy kiemelt rendezvénnyel. Élménypedagógiai programokat és a központot komoly marketing aktivitással népszerűsítjük (kiemelt nyitórendezvény, óriásplakátok, 64 PR cikk, 10000 mp rádióspot, félévente frissülő programfüzet, interaktív honlap, mobil applikáció, iskolai tablók.) A projekt elején és végén a bevont iskolákban tanulói kutatást készítünk természettudományos ismereteikről, tantárgyakhoz való viszonyukról, kompetenciájukról, kapcsolódó pályaterveikről, így mérhető a fejlesztési irány és hatás is.
Záró beszámoló:
Az EFOP-3.3.6-17-2017-00002 azonosítószámú és Természettudományos élményközpont létrehozása Székesfehérváron megnevezésű projektben a Titkok Háza Tudományos Élményközpont oktatási tevékenységet a 2018/19 tanév második félévének kezdetétől, a 2021/22 tanév első félévének végéig végezte összesen hat tanítási félév alatt. Programjaink 2019. február 1. és 2022. január 31. között valósultak meg 12 hónapra elosztva. Az évközi kezdés miatt összesen két teljes tanévet (2019/20 és 2020/21) valamint három nyári szünetet ölelt át a program.
A programban résztvevő 32 iskola összesen 12.612 diákja vett részt valamely foglalkozáson, amely meghaladja az előírt 12.000 főt (informális és nem formális képzésben résztvevő gyerekek és fiatalok száma), így program indikátor tekintetében az előírt létszámot sikeresen teljesítettük. A programba bevont diákok közül 985 fő hátrányos helyzetű, ami 7,81%, amivel az előírt minimum 7% értéket teljesítettük. A diákok közül 5.648 fő (44,8%) nő (lány), így az 5.100 fő nő bevonására vonatkozó előírást teljesítettük.
A diákok részvételének követését saját fejlesztésű elektronikus foglalkozási naplóval valósítottuk meg, ami azért vált szükségessé, mert többségében kiskorúakról lévén szó, a jogszabályi környezet nem tette lehetővé olyan egyedi azonosító (TAJ, OEM azonosító) használatát, amellyel a diákok részvétele az iskolai rendszerhez hasonlóan egyszerűen megoldható lett volna. További adminisztratív nehézséget jelentett, hogy a diákokról az iskolák nem adhatják ki a hátrányos helyzetre vonatkozó információt, amit úgy hidaltunk át, hogy az intézmények vezetői az összes részt vevő diákjukhoz megadták, hogy közülük hány fő számít hátrányos helyzetűnek.
Nyolc különböző foglalkozási formában összesen 36 élménypedagógiai programot dolgoztunk ki.
Mindezek felett több olyan módszertani fejlesztést is megalapoztunk, melyekre alapvetően a program időszakot beárnyékoló pandémiás helyzet kényszerített bennünket, de hosszú távon hasznosítható ajánlásokat tudunk megfogalmazni tapasztalatinkból a távolléti vagy vegyes oktatások sikeres lebonyolításához.
Készíttettünk 20 db oktató kisfilmet, amelyek a meghirdetett kurzusaink elméleti anyagát dolgozták fel természetesen gyakorlati bemutatókkal. Ezeket online vetélkedők megtartásához is felhasználtuk a veszélyhelyzet alatt, amikor nem lehetett személyes kontakttal vetélkedőt szervezni.
A pandémia miatt az iskolákban jelentősen csökkent a jelenléti órák száma, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozta az oktatási intézményeket. Hatékony távolléti oktatásra sem eszközeik, sem módszereik nem voltak, ezért igyekeztek minden megtartható órát kihasználni. Hozzánk is azzal a kéréssel fordultak, hogy lehetőleg náluk megvalósítható programokat szervezzünk, mert a diákok utaztatása jelentős plusz időkiesés.
Az iskolák e kérését a jó együttműködés érdekében figyelembe vettük. Más helyszínen is könnyen megvalósítható foglalkozásaink a versenyek-vetélkedők foglalkozási formában voltak, ezért az összesen lezárt 825 kurzus többsége (57%) a kevesebb tanórát igénylő vetélkedő volt. Ettől eltekintve a legnépszerűbb foglalkozási forma a foglalkozássorozat volt, amely a foglalkozások 23%-a.
Az összes megtartott foglalkozás 70%-a e két foglalkozási forma keretében történt közel fele-fele arányban.
A projektünk ideje alatt összesen 179 fő jelentkezett emelt szintű érettségi vizsgára matematika, fizika, kémia, biológia tantárgyakból. A bázisévhez képest az első lezárt tanévben 17 fő, az utolsó évben a bázisévhez képest 32 fő volt az emelkedés.
Az elért diákok összesítésében látható, hogy a projektbe bevont 12.612 diáknak összesen 29.271 részvétele volt programjainkon, vagyis egy diákot átlagosan 2,3 programba vontuk be. Ennek tényleges eloszlása természetesen jóval összetettebb, mindössze arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a kialakított gyakorlatunk alkalmas arra, hogy egy-egy diákot több programba is bevonjunk még annak ellenére is, hogy a pandémia rendkívül megnehezítette a szervezést.
