Az Echo Innovációs Műhely 1997 óta több mint száz kutatási és fejlesztési projekben dolgozott közreműködőként vagy projektgazdaként. A lezárt programjaink teljes körű közzétételére közhasznú egyesületünknek sajnos nincs kapacitása, de a legfontosabb közösségi projektjeinket az alábbi arcivumban igyekszünk röviden bemutatni. Amennyiben egy-egy lezárt projektünkkkel kapcsolatban konkrét kérdés merül fel, szivesen várjuk azt a projekt@echomail.hu címen.

Echo Civil Survey Training (2008)

Egyre több civil szervezet áll neki kisebb-nagyobb kérdőíves kutatásnak, ám gyakran nem tudják, hogyan is álljanak neki, milyen módszertani problémák merülhetnek fel a tervezett kutatásuk során. Teljesen laikusként számos olyan hibát véthetünk (kérdezéstechnikai, mintavételi, elemzési, adatértelmezési), amelyek az egész kutatás eredményességét és sikerét megkérdőjelezik. A kérdőíves kutatás speciális ismereteket igényel, melyek megtanulhatók, melynek alapjai egy intenzív tréning során elsajátíthatók. Az NCA támogatásnak köszönhetően 2008 tavaszán egyesületünk  12 fő részére két hetes intenzív képzési programot tartott. A képzés végére a résztvevők eljutottak oda, hogy önállóan meg tudnak tervezni és szakmai hibák nélkül végrehajtani egy kérdőíves adatfelvételt; képesek csökkenteni a mintavételi és nem mintavételi hibából fakadó torzulásokat a kutatási folyamatban; elemzési és adatértelmezési gyakorlatra tettek szert. A résztvevők közösen lebonyolítottak egy valódi civil kutatást is, a téma az ESZA és a civil szervezetek kapcsolata volt.

Albensis Ifjúsági Módszertani Központ működtetése (2008-2010)

Konzorciális partnereinkkel hoztuk létre a megyei szintű ifjúsági szakmai-módszertani szolgáltató központot Fejér megyében. 2008 októberétől az Echo Innovációs Műhely együttműködve a Sziti Szociális Egyesülettel, a Dunaújváros Ifjúságáért Közalapítvány munkatársaival, a Közép-Dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodával valamint a Fejér Megyei Művelődési Központtal "Albensis" néven ifjúsági módszertani központot hoz ott létre. Az együttműködés részeként az Echo feladata volt a megyei ifjúsági módszertani közlemények összeállítása és kiadása, a Fejér megyében zajló ifjúsági fejlesztési folyamatok helyi elemzése, monitoringja valamint a helyi és térségi ifjúsági stratégiák és helyzetfeltárások facilitása, ifjúsági cselekvési programok szakértése.

RIT programok (2008)

Együttműködő civil szervezeteink a Közép-Dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács pályázatán több kategóriában is támogatáshoz jutottak. A támogatásnak köszönhetően meg tudtuk tartani a szokásos nyári táborainkat, de az ősztől új ifjúsági projekteket is indítottunk. Az Echo Innovációs Műhely társadalmi tényfeltáró középiskolás csoportot hoz ott létre Kőszárhegyi fiatalokból, valamint a 18 éven felüli, első választó diákoknak az Európa Parlamenti választásokra szervezett felkészítőt. Az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány a vidéki térségekben élő fiatalokat ismertette meg a "disputa" vitatechnikával, míg a Zöld Alma Egészségfejlesztő Alapítvány újraindította Társadalomelméleti Filmklubját. Az ifjúsági programjaink kb. 35-40 aktív fiatalt érintettek Székesfehérvárról és környékéről.

Hírlevelek kiadása (2008)

Az Echo Nonprofit Network önkéntes programjának hírlevele, a Generátor kiadása  folytatódott a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásának köszönhetően. A lapban a fiatalok olvashattak többek közt a bicskei drogérintettségi vizsgálat eredményéről, az újra induló társadalomelméleti filmklubunkról, a nyári diákmunka veszélyeiről, az Agóra Vidékfejlesztési Alaptvány, az Echo Innovációs Műhely és a Zöld Alma Egészségfejlesztő Alapítvány nyári táborairól. A hírlevél innen letölthető.

Ebben az évben a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával elindul a Helyi Érték című Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél Tatabányai, Veszprémi és Székesfehérvári száma. A lap a három város helyi lakosainak mutatja be a szolgáltató civil szervezeteket, az önkéntes munkavégzés lehetőségét, a legfontosabb friss híreket. Az újság szerkesztésében közreműködött az Echo Nonprofit Network, a lap szekesztősége is a Tobak utcai irodánkban kapott helyet. A lap 15 ezer példányban jelenik meg azóta is minden évben.

Civil szervezetek felkészítése Nagyváradon az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásokban való részvételre (2008)

A budapesti Pro Professione Alapítvány és az Echo Nonprofit Network 2008. július 1-3. között Nagyváradon közös képzési programot szervezett a magyar-román határon átnyúló Európai Területi Együttműködési Csoportosulásokban (EGTC) való részvétel fejlesztése érdekében. Cél volt, hogy a képzést követően helyi szinten kialakuljanak az együttműködő csoportok, amelyek a megismert technikák és módszerek alkalmazásával képesek határon átnyúló helyi projekteket megvalósítani. A képzés összességében nagyon jó keretet adott ahhoz, hogy a résztvevő civil szervezetek határon átnyúló szakmai együttműködéseiket új alapokra helyezzék, melyben nemcsak felértékelődik az alulról szerveződött, kistérségi szintű határon átnyúló együttműködések, de a helyi fejlesztések motorjává is válhatnak. Fontos eredmény, hogy a résztvevők élményalapú jártasságot szereztek az EGTC-ről, a Leader tervezés módszeréről és az EU projekttervezésben a határon átnyúló lehetőségekről.

A helyi közösségi kezdeményezések támogatásának módszertani képzése a Közép-Dunántúlon, 2006

A képzés célja a Közép-Dunántúli Regionális Fejelsztési Ügynökség ROP 3.1.3 intézkedéséhez igazodóan a „Regionális és kistérségi együttműködések ösztönzése a Közép-Dunántúli Régióban” 3. projektelemének megvalósítása volt. A képzés résztvevői öt meghatározott kistérségben (Ajkai kistérség, Gárdonyi kistérség, Komáromi kistérség, Sárbogárdi kistérség, Veszprémi kistérség) civil szervezetek, bejegyzett non-profit szervezetek vezetői, tagjai, nem bejegyzett civil közösségeik valamint a velük együttműködő társadalmi partnerek. A képzés során a résztvevők elsajátították a helyi közösségi kezdeményezések támogatásának elméleti és módszertani alapjait, gyakorlati feladatok alapján élményalapú jártasságot szereztek a közösségi kezdeményezések helyi facilitálásában, megismerték a közösségi kezdeményezések támogatásának tágabb szociális és gazdasági kontextusát és helyi kezdeményezések fenntarthatóságával kapcsolatos stratégiákat a hazai közösségfejlesztők „best practice” tapasztalatai alapján. A program az alkalmazott tematika alapján javította a térségi szereplők, szervezetek célorientált együttműködési készségét, ösztönzte a regionális és kistérségi partnerségi hálózatok kialakítását, ennek alapvető kommunikációs csatornájaként az internetet és a fórumok rendszerét használva. A program során az öt cél térségben a fejlesztő, gyakorlat orientált képzési programot kiegészítő szakmai szolgáltatások és rendezvények kísérték, mind az öt képzési csoport mellé facilitátort (térségi mentor) biztosítottunk,  képzési program minden térségben záró, értékelő workshoppal került befejezésre, ahol a csoportok bemutatták az elkészített projekt terveiket is. Az öt térségi záró workshop után egy záró konferenciát szerveztünk a képzési programban résztvevő hallgatók, oktatók, mentorok, támogatók és az ügynökség részvételével.

Vérfrissítő projekt, 2006-2007

Az Echo Oktatáskutató Műhely különböző projektjeiben önkéntesként dolgozó középiskolás korú kortárssegítők, ifjúsági önkéntes munkások, illetve felsőoktatásban tanuló gyakornokok részére partnerszervezeteinkhez való tanulmányutakat biztosított, továbbképzésüket szervezte meg új módszerek adaptációja céljából a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával. A projekt során biztosítottuk, hogy a résztvevő fiatalok a képességeinek, tapasztalatainak és motivációinak megfelelő területen dolgozó civil szervezethez tanulmányútra eljuthasson, ott a civil szervezet életében egy-egy intenzív projektben részt vehessen, majd hazatérve a nálunk  hasznosíthassa, adaptálhassa megszerzett tapasztalatait. Az egyes tanulmányutak tekintetében nagy önállóságot adtunk a szervezésben. Az önkénteseket segítettük a hozzájuk illő fogadó-partner megtalálásában, ugyanakkor önállóan szervezték meg utazásukat, szállásukat és tárgyaltnak az adott projektekben való szerepükről. Egy koordinátor ill. egy supervisor segítette őket abban, hogy zökkenőmentes legyen a szervezés és a partnerekkel való együttműködés.

Tiszta-Kép konferencia, 2006

2006. április 12-én Budapesten tartotta mentálhigiénés konferenciáját Tiszta–Kép címmel az Echo Innovációs Műhely. Konferenciánk célja volt az ország különböző területein civil kezdeményezésként létrejött mentálhigiénés nevelési-oktatási programok összefogása, tapasztalatok és módszerek megosztása. Az előadók érdekes előadásaikkal tették még érdekesebbé a konferenciát, valamint a szervezetek is bemutatkozhattak. A konferencián többségében drogprevenciós szervezetek vettek részt. A konferencián való konzultációk során kiderült, hogy a forrásteremtés problémái miatt a mentálhiginés szervezetek az ellátás helyett a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, de ez nem igazán kompatibilis az Ottawai Charta céljaival, mely komplex egészségfejlesztésről beszél és nem szűken értelmezett drogprevencióról. Hangsúlyozni szerettük volna ezzel a rendezvénnyel, hogy nem veszítheti el a mentálhigiénés tevékenységét és a szemléletmódot sem egy szervezet azáltal, hogy jelenleg az országban szinte mindenki csak drogprevenciós tevékenységet folytat. A konferencián előadást tartott Dr. Felvinczi Katalin ICSSZEM Kábítószerügyi Koordinációért Felelős Miniszteri Biztos, Stemler Mihály  mentálhigiénikus, diáktanácsadó, addiktológiai konzultáns, Gábor Edina Országos Egészségfejlesztési Intézet megbízott főigazgatója és Németh Ferenc Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke.

Hang(ok)oskodó diákújság kiadása,  2005-2006

A Hang(ok)oskodó egy fehérvári fiataloknak szóló kísérleti diákújság, mely a Mobilitás pályázati támogatása révén jött létre azzal a céllal, hogy hatékonyabbá és kézzelfoghatóbbá tegye az Echo Network tagjaként működő Echo Innovációs Műhelyben a fiatalok által végzett önkéntes munkákat. Feltételeztük, ha az aktuális programjainkban (interkulturális tábor, nemzetközi csereprogramok, drogprevenciós képzés, dobbantó esélyegyenlőségi program, társadalomismereti filmklub) résztvevő önkéntes és gyakornok fiatalok, középiskolás diákok maguk számolnak be kortársaiknak a korosztályt közvetlenül célzó médiumokon keresztül, akkor a társadalmi problémákkal való foglalkozás hiteles lesz számukra. A Hang(ok)oskodó szerkesztői, alkotói, létrehozói maguk a programjainkban résztvevő fiatalok, s írásaik a saját korosztályuknak szól. Ebben az értelemben úgynevezett korosztályi résztvevő-újságírásról beszélhetünk.  A program részét alkotta a jelentkező fiataloknak szóló elméleti és gyakorlati képzés, melynek során megtanulhatták a különböző újságírói műfajok sajátosságait, jellegzetességeit. A készítői csapat sokszínűségét jól jellemezi, hogy kommunikáció szakos hallgató, gimnazista vagy szakácsnak készülő fiatal egyaránt aktívan közreműködött a kiadványok létrejöttében. A program során teljes mértékben a fiatalok aktivitására építettünk, nagy szerepet kaptak a készítésben, a tartalmi összeállításban és a kivitelezésben egyaránt. Ezt az is indokolja, hogy ők tudják a korosztályukat aktuálisan mi érinti, érdekli. A program alatt 3 szám jelent meg. Melyek innen letölthetők:
Hang(ok)oskodó 2006/2 , Hang(ok)oskodó 2006/1 , Hang(ok)oskodó 2005/1.

Interkulturális Híd, 2005

Az Interkulturális Híd egy 2005 nyarán lezajlott nemzetközi ifjúsági csereprogram volt, melyet az EU Ifjúság 2000-2006 Programjának EuroMediterrán alprogramja támogatott. A projekt egy az arab – európai párbeszédet erősítő ifjúsági hálózat létrehozása első elemének tekinthető. A kilenc – öt európai, illetve négy úgynevezett Meda (mediterrán) - országból érkező csoport tíz napon keresztül zajló táborában intertaktív gyakorlatok keretében próbálta megvitatni a két kultúra közti párbeszéd fejlesztésének lehetőségeit.
Programelemek az Interkulturális híd című projektben: 1. Mozgó homok – a csapatépítés játéka. 2. Lapleső - A résztvevő csoportok mindegyike saját országából való újságokat, folyóiratokat hozott magával, amelyekben a többségitől eltérő kultúrákról esett szó, akár negatív, akár pozitív értelemben. 3. Görbe tükör - A felkészülési időszakban a csapatok párosával (mindig egy Meda és egy európia ország együttműködésével), e-maileken át kommunikálva otthon felkészültek egy-egy olyan gyakorlattal, amelyek szemléltetik, hogy működnek sztereotípiáink egymás irányában 4. Külső szem –A fiatalokat egy napra beillesztettük környékbeli családok mindennapjaiba. A fiatalok az itt összegyűlt élményeikből helyszíni riportokat készítettek. 5. Mit gondol rólam? – Augusztus 20-án Budapesten voltunk , s az interkulturális tanulást szem előtt tartva újból önállóan végzendő feladatot adunk a résztvevőknek. A csoportot több kisebb, soknemzetiségű részre osztjuk (magyar kísérőket biztosítva) és feladatuk volt, hogy az Echo Szociológiai Kutatóintézet szakmai irányadásával előzetesen, e-maileken át és az előkészítő találkozón elkészített kérdőív segítségével közvéleménykutatást végezzenek a budapesti emberek körében. 6. Szakértői nap: a média eszközei és hatása a kultúraközi párbeszédre meghívott szakemberekkel. 7. Kreatív workshopok – A proram utolsó harmadában három délelőtti workshop keretében a közös alkotáson volt a hangsúly. 8. Interkulturális estek – Három este alkalmával volt lehetősége az egyes nemzetek csapatainak, hogy interaktív módon bemutassák országuk kultúráját. 9. Tárt kapuk – falunap – Utolsó előtti napon a szakértői napon odalátogatók, a Külső szem program során megismert, a résztvevőket vendégül látó családok és a helyi fiatalok meghívásával nyílt napot szerveztünk. 10. Alternatív szabadidős programok – A komoly munkát magában rejtő és interkulturális elemekben gazdag program során nagyon fontos volt, hogy legyenek lazítást, informális ismerkedést, testmozgást lehetővé tevő programok.

Társadalmi EGÉSZ-ség táborok, 2004, 2005, 2006

2004-ben, 2005-ben és 2006-ban egyaránt sikerrel bonyolítottuk le 160-200 fiatal részvételével az "Társadalmi EGÉSZ-ség" táborunkat a  Velencei-tó partján. A tábor célja a résztvevő fiatalok érzékenyítése a legfontosabb társadalmi problémák iránt és olyan szemlélet kialakítása, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy egészségesebbek legyenek, mint az elődeik. Ennek megfelelőn a tábor tematikája komplex, a megvalósítandó célok között nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti egészség (természetvédelem, épített és természeti örökség megóvása) és a fizikai egészségnevelés kérdésére (sport, táplálkozás, drogprevenció).

A négy napos táborban a szakmai munka minden nap délelőtti, délutáni és esti programsávra tagolódott, a délelőtti programsáv időtartama 3 óra, (9-12) alapvetően sporttevékenységekkel zajott, a délutáni programsáv időtartama szintén 3 óra (14-17), s csoportfoglalkozásokból, interaktív szituációs játékokból illetve erre épülő elméletibb munkáról szólt (drogprevenciós előadás, sportolókkal való találkozás, személyes bemutatkozó, csoportfeladatok). Az esti programsávot (3 óra) (20-23) kiegészítő szabadidős tevékenységekkel töltöttük meg, nagyban építve az alkotó önszerveződő közösség fejlesztésére, facilitálására és természetesen intenzíven használjuk a korosztály közös „zenei” nyelvét is. A táborokat a Regionális Ifjúsági Tanács és Fejér Megye Önkormányzata támogatta, együttműködő szakmai partnereink voltak a SZITI Szociális Egyesület, a Hunyadi Sportegyesület és a Zöld Alma Egészségfejlesztő Alapítvány.

DSAS projekt, 2004-2005

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok Fejlesztésének és Intézményesítésének Támogatása HU 2002/180-05-02 PHARE 2002 Program keretében meghirdetett drogprevenciós tevékenységek fejlesztésére pályázatot készítettünk két partner szervezetünkkel (Sziti Szociális Egyesület, Székesfehérvári Nagycsaládosok Egyesülete) „ Az iskolai prevenciós programok hatékonyságának és adekvátságának erősítése Székesfehérváron” címmel, mely pályázattal 28 ezer EUR támogatást nyertünk a 2004-es és 2005-ös évre. Az egyesület 2004. évi tevékenységében jelentős szereppel bírt e projekt, melynek részeként modell-fejlesztésre, kutatásra, szakfordításra, képzésre, konferenciák és előadás-sorozatok valamint weblap fejlesztésére is sor került 2004. májusától 10 hónapon keresztül kerül sor, de a végső lezárásra és a tanulói érintettség vizsgálatra 2005-ben került sor.